Húsz éve kezdett repedezni a Nyugat- és Kelet-Európát mintegy fél évszázadon keresztül egymástól elválasztó vasfüggöny, omlott le a berlini fal, majd a közép- és kelet európai kommunista rendszerek bukásával – két évre rá – széthullott a Szovjetunió. A térség országainak zöme mára teljes jogú tagállamként élvezheti az Európai Unió előnyeit.
Lengyelországban és Magyarországon indulnak el azok a folyamatok, amelyek a kommunizmus összeomlásához vezetnek Közép- és Kelet-Európában. A korszakos esemény jelképe a berlini fal ledöntése volt 1989. november 9-én.

1989

Február–április: Kerekasztal-tárgyalások a lengyel kommunista párt és a Szolidaritás között.

Március 15.: Mintegy 80 ezer békés tüntető vonul az utcákra Budapesten demokratikus átalakulást sürgetve. Megalakul az ellenzéki kerekasztal Magyarországon.

Június 4. és 18.: „Félig szabad” parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, ahol a Szolidaritás jelöltjei már az első fordulóban elnyerték az engedélyezett helyek mindegyikét. A szenátus teljesen a Szolidaritás kezébe került.

Június 27.: Az osztrák-magyar határon Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen átvágta a vasfüggönyt.

Augusztus 19.: Szimbolikus határnyitás a Páneurópai Piknik keretében Sopronpusztánál. Az eseményt a Magyarországon nyaraló kelet-német állampolgárok százai használták arra, hogy Ausztriába meneküljenek.

Augusztus 23.:  „Balti élőlánc” – Litvánia, Lettország és Észtország kétmillió lakója 600 kilométeres élőláncot alkotott országaikon át, hogy emlékeztessenek a náci Németország és a Szovjetunió által aláírt Molotov–Ribbentrop paktum ötvenedik évfordulójára, valamint kinyilvánítsák függetlenségi törekvéseiket.

Augusztus 24.: A Szolidaritás vezetésével megalakult Tadeusz Mazowiecki koalíciós kormánya. Ez a keleti tömb első nem kommunisták által vezetett kormánya.

Szeptember 11.: A magyar kormány bejelenti, hogy engedélyezi a keletnémet állampolgárok kiutazását nyugati országokba is. A következő három napban több mint 12 ezren élnek a lehetőséggel.

Október 9.: Több mint hetvenezren tüntetnek a kelet-németországi Lipcsében: a diktatúra ellen tiltakozó tömeg a „Mi vagyunk a nép” („Wir sind das Volk”) jelszót skandálja.

Október 18.: Erich Honecker akkori államfő és pártvezér lemond a hatalomról.

November 4.: Több mint 1 millió ember gyűlik össze a kelet-berlini Alexanderplatzon.

November 9.: Leomlik a berlini fal. A keletnémet kormány a keletnémet állampolgárok tömeges nyugatra vándorlása láttán kitárja a kapukat.

November 17.: Csehszlovákiában megkezdődik a „bársonyos forradalom”. A tiltakozások következtében megdől a kommunista hatalom.

December 16.: A romániai hatóságok Tőkés László temesvári lelkészt (jelenlegi EP képviselőt) eltávolítják gyülekezete éléről. A lakosság szimpátiatüntetést rendez a református lelkész mellett. A temesvári tüntetés nyomán országszerte Ceauşescu-ellenes tiltakozások kezdődnek.

December 25.: Kivégzik Nicolae Ceauşescu román kommunista elnököt és feleségét Bukarestben.

Az 1989-et követő két évben a balti államok kinyilvánítják a Szovjet-uniótól való függetlenségüket, és szabad választásokat tartanak a térség országaiban.
Antall Józsefet Magyarország miniszterelnökévé választják.
Németország több mint negyven év elteltével újra egyesül, és 1990 októberében a keleti rész is csatlakozik az EU hoz.
Lech Walesát, a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom egyik vezéralakját Lengyelország államfőjévé választják.
   
1991 júniusában a szovjet csapatok elhagyják Magyarország területét.
   
1991 decemberében széthullik a Szovjetunió; megalakul a Független Államok Közössége (FÁK).